24. A Skynet már a spájzban van – hogyan szivárog be a mesterséges intelligencia a mindennapjainkba
A következő adás újfent rendhagyó, hiszen 3 vendéget hívtunk meg, de hibrid felállásban: egyikük az időeltolódás és a távolság ellenére is csatlakozik hozzánk virtuálisan. Ennek az oka pedig nem más, hogy egy olyan komplex témába tervezünk betekintést nyújtani, amire sem tér sem idő messze nem lehet elég… A mesterséges intelligencia világának legégetőbb kérdéseit tárgyaljuk meg.
Ebben az epizódban Mérő László, a matematikai pszichológia és a döntéselmélet szakértője, Antal Péter, az MI alkalmazások és etika specialistája, valamint Szepesvári Csaba, a gépi tanulás és a megerősítéses tanulás elismert tudósa osztja meg velünk tudását és perspektíváit. Tárgyaljuk a mesterséges intelligencia jelenlegi állását, jövőbeli lehetőségeit és kihívásait, beleértve az etikai kérdéseket, az MI fejlődésének hatását a társadalomra, és a technológia jövőbeni irányait. Köznapi értelemben a mesterséges intelligencia körüli felhajtást tervezzük valamelyest visszazárni a palackba, ha lehetséges, és megérteni, honnan jutottunk el idáig, mi várhat ránk, és az elektrotechnika, energetika tárgykörében milyen szerepet játszik az MI.
Antal Péter 1995-ben kapott M.Sc. “mérnök informatikus” diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1998-2002 között a Leuveni Katolikus Egyetem Villamosmérnöki kar vendégkutató, majd Ph.D hallgató, ahol a bioinformatika csoportjában szerez doktori fokozatot. 2002-2007 között tanársegéd, majd adjunktus a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszékén. 2008-2011 között MTA OTKA posztdoktori kutató. 2008-tól vezetője a Computational Biomedicine (ComBine) munkacsoportnak, 2011-től docens, és 2019-től vezetője a tanszéki mesterséges intelligencia csoportnak. Kutatási területei: mesterséges intelligencia, gépi tanulás, oksági kutatás, orvosi döntéstámogatás, bioinformatika, kemoinformatika.
Mérő László matematikus, 1974-84 között mesterséges intelligencia-kutató az MTA SZTAKI-ban. Az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusa, 2007-2022 között a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora. Fő kutatási területei a gondolkodás- és a gazdaságpszichológia. A Darwin’s Marketing Evolution cég társalapítójaként 20 éve dolgozik a memetikai marketingkutatás területén. Játékfejlesztéssel is foglalkozik több mint 50 éve, játékait több amerikai és japán díjat is nyertek. A szélesebb intellektuális közönség számára írt könyvei eddig 11 nyelven jelentek meg.
Szepesvári Csaba a Kanadai CIFAR mesterséges intelligencia cím birtokosa, a Google DeepMind elméleti kutatócsoportjának vezetője és a Számítástudományok professzora az Albertai Egyetemen. PhD fokozatát 1999-ben szerezte a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. Számos vezető folyóiratban és konferencián publikál rendszeresen, és három könyv (társ)szerzője. Jelenleg a Machine Learning Research folyóirat szerkesztője és a Mathematics of Operations Research folyóirat társ-szerkesztője, emellett rendszeresen vállal szerepet különböző mesterséges intelligencia és gépi tanulás konferenciák programbizottságaiban. Fő érdeklődési területe a gépi tanuláson alapuló megközelítések fejlesztése a mesterséges intelligenciában (AI). Társ feltalálója az UCT-nak, egy Monte-Carlo fa keresési algoritmusnak, amelynek egy változatát az AlphaGo programban használták, ami egy mérföldkőnek számító játékban legyőzte a Go játék professzionális csúcsát képviselő Lee Sedolt 2016-ban, tíz évvel az UCT feltalálása után.
Adásaink
Összes adásA #MEEnet-en a 2026-os tavaszi félévben soron következő #Szakmai Est egy nagyon aktuális és egyre jobban előtérbe kerülő témával jelentkezik. Az MI/AI (=Artifical Intelligence) észrevétlenül lépett be a mindennapi életünkbe: van akinek csak reklámok/hirdetések formájában, van aki viszont tudatosan használja a magánéletében vagy a munkájában.
40 évvel Csernobil után sem a múlt a legfontosabb kérdés – hanem az, hogy mit értettünk meg belőle. Vagy inkább: mit nem. A legújabb MEEnet podcast epizódban nem a jól ismert narratívákat ismételjük, hanem a kényelmetlenebb kérdéseket tesszük fel. Valóban operátori hiba volt? Vagy egy olyan rendszer bukott meg, amit már akkor sem értettünk teljes mélységében? És ami még fontosabb: ma jobban értjük a saját rendszereinket?
A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk.
Hó, jég, ónos eső – mennyit bír el a villamos hálózat? Ahogy a telek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a távvezetékek és alállomások is új terheléseknek vannak kitéve. De valóban új jelenségekről beszélünk, vagy csak most látjuk élesebben a kockázatokat? A #MEEnet – Energetikáról egymásközt legújabb adásában a klímaváltozás és a villamosenergia-rendszer találkozási pontjait járjuk körül: jegesedés, hóterhelés, ellátásbiztonság, szabványok és üzemeltetési tapasztalatok – mérnöki és klímatudományi szemszögből.
Kapcsolódó tartalom
Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
